Szent Mihály után még jobban érzékelhető a fogyatkozó külső fény. Nem csak azért, mert a nappalok egyre rövidebbek, hanem azért is, mert a ködös, borongós szürkeségen erőtlenül tör át a napsugár. Novemberben,amikor már Mindenszentek és Halottak napja is elmúlt, a külső, zord világ ellensúlyozására lelki melegségre, szellemi fényre van szükségünk. Szentek sora ad ehhez belső támaszt és erőt. Ahogy követik egymást a naptárban, egy-egy fontos erény megtestesítőjeként készítik elő szíveinket az ádventre. Ebben a hónapban Márton, Erzsébet és Katalin napja van. Közülük Szent Márton az, akit hagyományosan közösségekben is megünnepelnek.

Márton nap története
A legenda szerint a 4. században Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén francia honban lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal.

Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta.

Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték.

A (legelterjedtebb) monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban, ám a libák hangos gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tour püspökévé szentelték.
A libák szimbólumállatok: többnyire a nőiességhez és a háziassághoz kötik a hattyúra hasonlító madarakat. Ősidők óta közvetítenek ég és föld között, sokáig a szerencse jelképeinek számítottak. Hasznos, óvatos és figyelmes állat, az éberség megtestesítője.
Márton napi vigasságok, rendezvények

A Márton nap a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett, ráadásul ilyenkor fizették ki az éves bérleteket, járandóságokat, gyakran természetben, például liba formájában.

Az újbor megkóstolása, finom ételek fogyasztása már önmagában jó hangulatot teremt.

Ehhez járulnak hozzá az országszerte megrendezésre kerülő márton napi vigasságok és mulatságok.

A német nyelvterületekről ismert lámpás/fáklyás felvonulás, szintén Szent Márton emlékét hivatott őrizni, és a jó cselekedeteket jelképező fényt kívánja eljuttatni mindenkihez.

Az ilyen felvonulások egyre elterjedtebb hazánkban is, leginkább gyerekek, kisgyerekes családok vesznek benne részt.

Sötétedés kezdetekor maguk készített lámpásokkal (benne mécses vagy kis égő) járják az utcákat és közben Márton napi dalokat énekelnek.

A műsor befejezéseként Márton napi tüzet gyújtanak, liba alakú sütemény, weckmann (amely egy édes tésztából készülő, ember alakú figura) és meleg italok fogyasztásával zárul a felvonulás. A süteményt mindenki valakivel megfelezi, jelképezve ezáltal a mártoni gesztust.

Idén a mi iskolánk kisdiákjai is részt vehettek a Márton napi lámpás felvonuláson, a Sétatéren szervezett rendezvény keretében Kádár Erika, Maneszes Mária Magdolna és Ábrahám Gizella tanítónők és a szülők kíséretében. Saját kezükkel készített lámpásaikkal vitték a fényt és járultak hozzá a néhány száz fős menethez és ünnepléshez.

DISTRIBUIȚI
Articolul precedentKaland a múltban
Articolul următorReggeli látomás

LĂSAȚI UN MESAJ

Please enter your comment!
Please enter your name here