A farsang Vízkereszttől (jan.6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka.

Maga a szó német eredetű, „faseln” jelentése fecsegni. Latin nyelvterületen a „carneval” szó a farsang megfelelője, jelentése a hús elhagyása. Más magyarázatok szerint azt a díszes szekeret nevezték „carrus navalisnak”, amelyet egykoron vidám, álarcos menet tolt végig Róma utcáin, innen a Karnevál elnevezés.

A szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot ” farsang farkának ” is nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai.

Február végén az I.C és IV.B.  Áll a bál! címen együtt ünnepeltük a farsang farkát. Hagyományos farsangi  mulatságunkon a gyerekek a szüleik segítségével készített jelmezekbe bújtak. Volt aki kedvenc mesehősének öltözött, mások ördögnek, reneszánsz hercegnek vagy spanyol táncosnőnek. Az állatos jelmezek idén is népszerűek voltak. A gyerekek elsőként egy mesejátékot tekinthettek meg. Közben a télűző szokásokkal kapcsolatos kézműves foglalkozásokkal és ügyességi játékokkal is szórakozhattak. A tanítók a legötletesebb jelmezeket díjazták. Ezt a hagyományos farsangi tánc  és eszem- iszom követte.

 

LĂSAȚI UN MESAJ

Please enter your comment!
Please enter your name here